Tiroli tolmácsnapló (3)

Hideg jön a Hohfeilerről / 3510 m

Nyolcadik nap

Lassan telnek a napok. Unom a reggelit, a mindig ugyanolyan reggelit. Hallottam, hogy a rántotta és a tűkörtojás tilos. Bármi meleg étel tilos reggelire. Ezt a divatot már nálunk is követik. Szóval a fene nagy nyugati demokráciában még abba is belepofáznak a fejesek, hogy mit eszel reggelire és mit adsz a vendégednek zabálni. Mocsok világ van, de még mocsokabb lesz.

A cinegét, akit az építőtelepen hagytunk éjszakára a palackkalickábanm, megélt, de rengeteget fosott az éjszaka, aztán elrepült.Valószínűleg megmérgezte magát valamivel.

Megjöttek a mongolok, panaszkodtak, hogy senki se akar szóba állni velük. Tanácsokat adtam nekik, hogy lapozzák fel a telefonkönyvekből a már régóta itt élő, letelepedett mongol családokat, próbálkozzanak tehenésznek vagy lovásznak elszegődni valamelyik farmra, álljanak mosogatónak, esetleg nézzenek be az állatkertekbe.

Nagyon hideg lett. Nem csak az izmok, az ízületek, de még az idegek is megmerevednek ebben az időben.

Már pár napja szagoljuk a szörnyű szarszagot a levegőben. Ma közelebbről, töményebben érezhettük. A gyár melletti legelőt trágyázta meg egy traktor. A traktor mögé akasztott szardobigáló csak úgy szabdalja, szecskázza, darabolja a tehénfosokat. Pár perc alatt az egész rétet megszórta. Jó lenne egy ilyen gép a tömeges megmozdulások szétoszlatására. Sokkal humánusabb, mint a gumibot és a gázbomba.

Vacsorára erősen vegetás húslevest laskával, szarvaspörköltet vöröskáposztával ettünk, a salátabár kínálatával. A vendégfogadó  állandóan tele van. Egy pincérnő roppintja egyedül, ő a csapos, a rendelést felvevő főpincér, az ételhordó, a segédpincér és az asztalszedegető pikkoló egyszemélyben.

Tanultam egy ételreceptet. A neve Schliachtanudeln.

Hozzávalók 4 személyre:

6 marok tagliatelle
só
Zieger sajt, reszelt sajt, 1/8 l tejszín, vaj.
A laskát megfőzzük, leszórjuk, rátesszük a sajtokat, a vajat, a tejszínt és betesszük a lerbe.

Elfogyott mind a két szappanom. A földszinti WC ből kiloptam a háziak szappanát mosni, majd visszacsempésztem. Ez a tiroli víz csak úgy eszi a szappanokat. Igaz, sok elfogy a ruhamosásnál is. De eszi a bőrt is, mert olyan az arcom  és a kezem a víztől, mint a smirglipapír.

És még mindig nem ittam vizet. Reggel  3 csésze teát, este a félliter almafröccsöt és a levest fogyasztom víz helyett, no meg paradicsomot, uborkát és egyéb vízgazdag zöldséget.

Éjjel földrengés volt, mozgott az ágy, a szekrény és talán az egész ház is.

Egy kicsit beszartam, annak ellenére , hogy annak idején Japánban nagyon is hozzászoktam a mindennapos földrengésekhez.

Kilencedik nap

Ma valamilyen ellenőrzés miatt csak egy órát dolgozhattunk délelőtt. Vissza kellett vonulnunk a szállásunkra. Kihasználtam az alkalmat és elmentem város-falunézni.

A látnivalók:

1.Egy régi múzeumház. 1500 és 1700 között építettek errefele hasonló, zsindelyes, gerendákkal és kövekkel megerősített tetőzetű faházakat. A kicsi és szűk házikót berendezték második világháborús tárgyakkal. Mintha megállt volna az idő.

2. Hatalmas parasztgazdaságok. Első bejárat szép virágos, erkélyes. Egy kicsivel odább ugyan lávaként  folyik a tehénfos az utcára. Hátul gazdasági udvar, kijárat a gépeknek és az állatoknak. Csodálatos fafaragások a házakon. A csűrök és magtárak dugig tömve.

3. Aluljáró az országút alatt a marháknak és a gazdasági gépeknek.

4. Sok panzió és hotel. A buszos turistáknak kosárból osztogatták a szendvicseket.

5. Újságokkal és dohányáruval igen gazdagon felszerelt TRAFIK, tele részeges arcú, kopott ruhájú szivarozva pletykálkodó alakkal.

6. Diszkó a város végén. Hogy a ramazuri senkit se zavarjon.



7. Erődszerű házak, komor kőépületek. Az utolsó 200 évben  a franciákat leszámítva, elég csendes volt itt az  élet. A ruszkik se dugták ide az orrukat.

8. Az étlapok napi ajánlatában szarvas és őzpecsenye. A vad itt úgy látszik közönséges fogás. Nemhiába vadászruha a népviselet.

9. A hegyoldalon legelésző birkák akkorák, mint otthon kettő. Farkas nincs, medve nincs, lopó nincs, így nőhetnek vígan.

10. Kisütött a nap, szépek a hósipkás hegyek.

Délben visszamentünk dolgozni. Muszáj nekem is csinálnom valamit, ha nem akarok megfagyni. Láttunk egy sárkányrepülőt körözni a völgy fölött. Leszálláskor addig ügyeskedett, hogy a szomszéd rét helyett majdnem berepült a gyár udvarára.

Van egy sárkányrepölős vicc is.

Sárkányrepölő szállt el a falu fölött. Az öreg paraszt meglátta, gyorsan befutott a házba, ki a puskát és bumm, bumm.
- Mit lőttél apjuk? - futott ki a felesége.
- Há, sasot?
- Osztán etanátadé? - kérdezte az öregasszony.
- Nem tom anyjuk, de az embőrt mindönesötre előngődte.

Este pulykaszeletet ettünk szélesmetélttel és mártással, hozzá salátát és palacsintalevest.

Megtudtam, miként készül a híres zillertali sonka. Ezt a specialitást 1800 m magasan érlelik fakunyhóban. Három dolog kell hozzá: levegő, tűz és idő.

Éjjel fel kellett kelnem annyira megszomjaztam. Víz helyett bevettem két lopott almát. A csapvízből még nem kérek, amennyire a hajamon, szakállamon és a bőrömön látom, nagyon pocsék lehet.

Tizedik nap

Az unalmas egyhangú reggeli után keservesen tapasztaltuk, hogy a hó ismét lennebb jött a hegyekből, napról napra több legelőt foglal egy a hegyoldalon. A felhők már a templom tornyát érik. Unalmamban a csarnokban dolgozó munkásokat interjúvoltam.

Ezek szerint:

A Ziller völgye 32 km hosszú
Területe: 1098 km2
Lakossága: 30.000
Falvainak száma: 25
Zenekarainak száma: 150
Legmagasabb hegye: Hochfeiler 3510 m
A Ziller völgyében van 85 gleccser, ezek közül a Schwarzensteinkees 5, 1 km2, a Schlegeiskees 4,7 km2, a Hornkees 4,1 km2, a Floitenkees 3,3 km2,a Waxeggkees 3,2 km2.

Gyűjtöttem tájszókat is tiroli nyelven:

Gfiarig - praktikus
Sunne - nap
Schatn - árnyék
Teal - kánikula
Brenntrupfn - nagy esőcseppek
Bliz - villám
Dunga - mennydörgés
Wassapipe - vízcsap
Hausln - játszani
Mulze - istálló
Melchploz - fejőhely
Zuawera - pásztorfiu
Pisn - elemelt farokkal futó tehén
Zözar, wetzar - cugu, cugu - disznó hívószava
Sautalponzen - moslékoshordó
Urmentl - mormota
Scheare - akondok

A 18. században orvosságos, olajos és kesztyűárus házalók lettek a tiroliak, ha nem akartak éhen pusztulni. Készítményeiket 1850-ben megpróbálták betiltani, de kevés sikerrel. Az üzletekben én is láttam mindenféle gyógyírt, varázsitalt, mormotazsírt és szarvasfaggyút. Ez utóbbiból én is vettem, állítólag jó a tyúkszemre. A szaga azonban riasztó, a görény farka alatti mirigy ilyen szagú.

Egyre fáradékonyabb és álmosabb vagyok. Unom nagyon magam, már se olvasni, se tanulni nincs kedvem. A szél elől behúzódtam egy teherautó fülkéjébe, melegíteni csak a számmal tudok, de így is jobb, mint odaki. Tyúk módra bóbiskolok. Kicsit bosszantó a helyzet, hogy itt vagyok Tirolban és nem tudok anyagot gyűjteni, nem tudom kedvem szerint bogarászni a falvakat. Nem hagyhatom magukra a munkásokat.

Esik az eső és a szél kikezdte az ízületeimet.

Vacsorára retek és cékla kúrát tartottam. Volt gomba-kruplileves is, nekem hal, a többieknek szalmakrupli és kolbászok.

A kopogtatós szellem nem gondolta meg magát, éjjelente egyre többet kopogtat. Még a földrengés se ijesztette meg.

Ma hangos kelepelésre figyeltünk fel. Mintha helikopter közeledne. Felnéztünk az égre és kerestük a szemünkkel, pláne hogy egyre erősödött a kelepelés, hogy jön...  jön... jön... és a helikopter helyett  feltűnt az úton egy egyszemélyes  miniautó. Az kelepelt. Olyan volt, mint egy sivatagi futóbogár.

Este munkavégzés előtt a szomszéd gyár alól hallatszott ki valami szörnyű moraj, félelmetes burrogás, aztán hirtelen felnyilt egy garázsajtó és öklelésre készen, feltartott szarvakkal, villogó lámpákkal  kirontott egy villástargoncával keresztezett buldoeszkavátor. Gyorsan, mérgesen, motort bőgetve, mint aki fel akarja nyársalni a világot. Egy kicsit meglepődtünk ettől a szörnytől, főleg ultramodern tervezése  bizonyult újdonságnak. Ez is olyan volt, mint egy hatalmas szarvasbogár.

Végre láthattam a tiroli pásztort. Elől mentek libasorban a tehenek, utánuk robogóval, sisakkal a fején, bottal a kezében a pásztor. A hósipkás hegyek  csodálatosak, de csak messziről. A leheletüket a csontjaimban érzem. Az egyik gleccser jobban kúszik lefele  mint a másik. És hozza lefele a hideget.

 Agyonfáztam.

A vacsora laskaleves, saláták, pörkölt, gombóc, krupli, májgombócleves és Sachertorta. A gombóc úgy készül, hogy a szalonnát és hagymát megpirítják, kruplival, tejjel, liszttel összedolgozzák, majd kifőzik.

(Folytatjuk)