Minthogy a hátizsákomat nem vihettem fel a Comratba tartó buszra, idegeskedve forgolódtam ülőhelyemen. Mi lesz, ha valamelyik megállónál ki találják venni? Mindegyre nem furakodhatok át az embereken, hogy leszálljak és megnézzem, ott van-e még. Egyszer láttam egy turistát, aki biciklilezáróval rögzítette hátizsákját egy darab vashoz a csomagtartóban. Bizonyára egyszer már meglovasították a holmiját, ezért óvintézkedett.
Számtalan megálló, dirib-darab alvások és zötykölődések után végre, megérkeztem Comratba, leszállásnál pedig, végtelen megkönnyebülésemre, a csomagom is megvolt hiánytalanul.
